A MAGYAR KLINIKAI NEUROPHYSIOLOGIAI TÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA

(módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege)

 

 

A MAGYAR KLINIKAI NEUROPHYSIOLOGIAI TÁRSASÁG, mely társaságot a Szegedi Bíróság 60.248/1989.számon vett a társadalmi szervezetek nyilvántartásába és mely társaság eddigi alapszabályát

a 2014.február1, napján Debrecenben megtartott közgyűlésén a tagok módosították és azt az alábbiakban részletezett feltételek mellett teszi közzé:

 

 

1./  A szervezet neve:   MAGYAR KLINIKAI NEUROPHYSIOLOGIAI TÁRSASÁG

                                             Hungarian Society of Clinical Neurophysiology

 

 

2./  A  Társaság székhelye:  1083 Budapest, Balassa utca 6.

 

 

3./  A  Társaság  célja:

 

     A társaság célja az electroencephalographia, az electromyographia, a klinikai és kísérletes neurophysiológia fejlesztése, a tagok tudományos ismereteinek bővítése és orvosetikai nevelése. A társaság feladata, hogy a tudományág hazai és külföldi eredményeit ismertesse, elősegítse a tudományos eredmények gyakorlati felhasználását. A társaság részt vesz Az Ideggyógyászati Szemle szerkesztésében a magyar kutatási eredmények széleskörű terjesztése céljából.

 

 

a jelen civil szervezet  tevékenységén keresztül  segítse

 

-          az általuk végzett klinikai, kutató,  munka megfelelő összehangolását,  

     szervezze az országban működő Klinikai Neurophysiologiai Laboratóriumok munkáját

      -    a klinikai neurophysiologia fontosságához illő elismerését;

      -    saját szervező tevékenységén keresztül a tudományos kutatás nemzetközi és hazai eredményeinek

           folyamatos ismertetését és terjesztését;

             (a kutatásfejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004.évi CXXXIV.tv. 1.§.d.) pont, 

                                                                                                                                               5.§.d.) pont,

                                                                                                                                               22.§.)

        -   a klinikai neurophysiologiai munkában résztvevő orvosok, asszisztensek folyamatos

             továbbképzését                                          

            (az egészségügyről szóló 1997.évi CLIV.tv. 140.§ .)

        -  az országos műszerhálózat felmérését, a műszerpark javításának, kialakításának elősegítését

        -   és a propaganda és ismeretterjesztő tevékenységén keresztül  elnyerje a lakosság együttműködését.

             (az egészségügyről szól 1997.évi CLIV.tv.5.§.(3) bek.a.) pont

 

 

 

 

4./  A  szervezet tagsága:

 

 A Társaság tagjainak jogai és kötelezettségei:

 

  1. ) A Magyar Klinikai Neurophysiologiai Társaság rendes tagja lehet mindenki (természetes

 személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet), aki nyilatkozik belépési szándékáról és megfelel az alapszabály erre vonatkozó rendelkezésének / Magyarországon elfogadott közép, vagy felsőfokú iskolai végzettséggel ( diplomával) rendelkezik, elfogadja a szervezet céljait,

 vállalja az alapszabály alapján a tagokat terhelő kötelezettségek teljesítését, valamint akit a

 civil szervezet taggá választ.

 A Magyar Klinikai Neurophysiologiai Társaság rendes tagja jogosult részt venni a Társaság  

 közgyűlésén ahol az ülés napirendi pontjára javaslatot tehet, a közgyűlésen felszólalhat, szavazati

jogát gyakorolhatja, továbbá részt vehet a társaság által szervezett rendezvényeken, eseményeken.

 

b.) A tag,a szervezet bármely tisztségére választhat és választható, ha a törvényben foglalt feltételeknek megfelel. Ennek megfelelően választható a Társaság vezetőségébe is.

 

c.) Személyes közreműködéssel, tevékenységgel jogosult támogatni a Társaság céljainak elérését.

 

d.) A társaság tisztségviselőitől felvilágosítást kérhet a szervezet működésével kapcsolatos bármely kérdésről, betekinthet a társaság irataiba,

 

e.) Tevékenysége nem veszélyeztetheti a szervezet céljainak megvalósítását,

 

f.) Jogosult igénybe venni a tagok részére biztosított szolgáltatásokat.

 

g.)  A közgyűlés által meghatározott tagdíjat évenként köteles megfizetni. A Közgyűlésen szavazati joggal csak az a Tag vehet részt, akinek nincs tagdíjhátraléka.

h.)  A tag tagsági joga megszűnik, ha tagdíj fizetési kötelezettségének a Vezetőség által (ismételten) előterjesztett felszólítására a megadott határidőben ( 30 nap)  sem tesz eleget.

 

A szervezet  új tagjainak felvételéről a Vezetőség dönt.

 

A vezetőség a különleges jogállású tagok felvételéről javaslatot tehet a közgyűlésnek.

 

A vezetőség Tiszteletbeli tagságra javasolhat a közgyűlésnek, a Társasággal kapcsolatban lévő, kiemelkedő klinikai neurophysiologiai tevékenységet folytató külföldi szakembert. 

 

Pártoló tagi tagságra tehet javaslatot a közgyűlésnek azok közül a természetes és nem természetes személyek közül, akik vagyoni hozzájárulásukkal vesznek részt a  szervezet céljainak megvalósításában.

Költségvetési szerv a Társaság pártoló tagja nem lehet.

A különleges jogállású tagok a közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt, azonban a döntéshozatalban már nem vehetnek részt és nem is választhatóak.

A szervezet természetes személy tagjai jogaikat személyesen gyakorolják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolják.

 

 5./  

A civil szervezeti tagság megszűnik

a.)  a tag írásbeli lemondó nyilatkozatának az elnökhöz való benyújtásával (a lemondó nyilatkozat átvételének a napján),

b.) a tag halálával,

c.) a civil szervezet megszűnésével,

d.) a tag kizárásával,

e.) a tag  tagsági viszonyának törlésével.

 

ad.a.) A lemondásról írásban kell nyilatkozni és a lemondó nyilatkozatot az elnöknek kell megküldeni.

A tagsági viszony a lemondó nyilatkozat átvételének napján szűnik meg.

ad. d.) A  szervezet közgyűlése határozatával kizárhatja azt a tagot, aki a  szervezet céljaival ellentétes tevékenységet folytat, vagy összeférhetetlen viselkedésével a  szervezet munkáját akadályozza vagy az alapszabály rendelkezéseit súlyosan megsérti. A kizárásról való döntés előtt a tagot meg kell hívni a közgyűlésre. A meghívónak tartalmaznia kell a kizárási indítványt és annak indokait. A közgyűlésen lehetőséget kell adni arra, hogy a tag védekezzék a kizárási indítványban foglaltak ellen. A kizárásról szóló döntést írásba kell foglalni, meg kell indokolni és tértivevényes postai küldeményben kézbesíteni

 kell az érintettnek.

ad.e.) A társaság tagnyilvántartásából a tagot törölni kell:

- a tag halála esetén,

- jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a tag  megszűnése esetén,  

- tagdíjhátralék esetén. A tagot a tagnyilvántartásból a tagdíjhátralék miatt akkor kell törölni, ha az elnökség azt megelőzően írásban, igazolható módon ismételten felhívta a tagot a tagdíjhátralék megfizetésére és a megadott fizetési határidő (30 nap) eredménytelenül telt el. Az vezetőségnek a törlést elrendelő határozatát írásban kell közölnie a taggal.

 

A tag kizárásáról vagy törléséről szóló határozat kézbesítésétől számított 30 napos jogvesztő határidőben bírósághoz fordulhat a döntéssel szemben.

f.) a tag kötelezettsége, az alapszabályban foglaltak maradéktalan betartása.

 

6./  A Társaság  induló vagyona:

 

A Társaság az alakuló közgyűlésen meghatározott, a tagok által egy évre előre befizetett tagdíjak összegével, mint induló vagyonnal jött létre.

A Társaság vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, jogi és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból, pályázati úton nyert eszközökből, költségvetési támogatásból  képződik.

 

A szervezet bevételeiből éves költségvetés alapján gazdálkodik. A civil szervezet célja megvalósítása érdekében teljes vagyona felhasználható.

 

A szervezet vagyonának felhasználásáról – figyelembe véve az alapszabály rendelkezéseit – a közgyűlés hoz elvi határozatot, melyet az elnökség hajt végre. Az elnökség évenként köteles a gazdálkodásáról a közgyűlésnek számot adni.

 

A Társaság – célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében  nonprofit, kiegészítő jelleggel -  gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat.

 

 

7./ A Társaság a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

 

A Társaság gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú, vagy a létesítő okiratban meghatá-rozott  egyéb célja megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végezhet.

 

5./ A Társaság vagyonkezelése:

A Társaság tartozásáért saját vagyonával felel, a tagok – a tagdíj fizetésén túl – a Társaság tartozásáért

 saját vagyonukkal nem felelnek.

 

A Társaság tagdíjának mértékét az elnökség javaslatára a közgyűlés határozza meg.

 

A szervezet az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2012.évi CLXXV. tv-ben meghatározott beszámolóját az elnök készíti el és a közgyűlés fogadja el..

 

 

6./  A Társaság  tevékenységének megkezdése:

 

A  Társaság tevékenységét az alapszabály elfogadását is szolgáló alakuló közgyűléssel kezdte  meg.

 A Társaság határozatlan időtartamra jött létre.

 

 

7.)  a Társaság  szerkezete:

 

a./ A közgyűlés

 

A Társaság legfőbb szerve a közgyűlés,  mely a tagok összessége. . A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van.

A szervezet közgyűlései nyilvánosak, amely nyilvánosság csak a jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.     

A közgyűlés  bármely kérdésben dönthet, ami a Társaságot érinti.

 

A Közgyűlés a Társaság  irányítása érdekében a közgyűlésen jelen lévő szavazattal rendelkező tagjai

 közül elnököt, titkárt, és 9 tagú Vezetőséget választ. A  Vezetőség  az elnök irányításával működik.

 

b.) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

   

     b.1.)  az alapszabály megállapítása és módosítása,

     b.2.)  a tagdíj változtatásának jóváhagyása,

     b.3.)   titkos szavazással megválasztani az ügyintéző és képviseleti jogkört ellátó vezetőség

              tagjait a jelölő bizottság javaslata alapján,

               titkos szavazással visszahívni a vezetőség tagjait,

   

A vezetőségi tag visszahívását a tagok 10 %-a kezdeményezheti. A kezdeményezést a közgyűlés napirendi pontjává kell tenni, amelyet a közgyűlési meghívó napirendi pontjában kell megjelölni, és azt elfogadtatni. A kezdeményezők a közgyűlésen előterjesztik a visszahívás indokait, amelyre az érintett vezetőségi tag észrevételt tehet. A visszahívásról a közgyűlés dönt titkos szavazással. A visszahívás lehetséges okai, különösen, ha:

 

-              a vezetőségi tag az Alapszabály céljainak megvalósítását akadályozza, ill. veszélyezteti, azzal ellentétes, vagy azt sértő magatartást tanúsít;

 

-              rossz hírét kelti a Társaságnak;

 

-              tisztségéből eredő feladatát nem, vagy nem megfelelően látja el.

 

 b.4.)  a Vezetőség éves beszámolójának elfogadása,

     b.5.)  a Vezetőség  által előterjesztett  éves költségvetés és közhasznúsági melléklet

               elfogadása,  

        b.6.)  a Társaság  feloszlásának kimondása,

     b.7.)  a Társaság   más civil  szervezettel való egyesülésének elhatározása,

     b.8.) a  szervezet céljai és feladatai körébe tartozó tevékenység elhatározása és annak elvégeztetése,

     b.8.)  döntés mindazokban az ügyekben, amelyet az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.

 

  c.) A közgyűlés összehívásáról az elnök gondoskodik.

A közgyűlést évente egyszer igazolható módon össze kell hívni és a meghívóban a közgyűlés időpontját, helyszínét a napirendet is közölni kell.

A közgyűlés összehívásáról a tagokat legalább (8) nyolc nappal korábban, írásban vagy elektronikus úton értesíteni kell., s biztosítani kell, hogy a meghívó kiküldését megelőzően a társaság tagjai a taggyűlés napirendi pontjaira javaslatot tehessenek.

 

Az ok és cél  megjelölése mellett a Tagság egyharmada  is jogosult a közgyűlés összehívására.

 

A meghirdetetthez képest új napirendet csak a civil szervezet többségének döntése alapján lehet felvenni. (50%+1fő), feltéve ha valamennyi tag jelen van.

 

 d.)  A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok legalább 50 %-a + 1 fő képviseltetve van.

 

Amennyiben a közgyűlés nem határozatképes, úgy 8 napon belül ismételt összehívása esetén a létszámtól függetlenül határozatképesnek minősül.

 

Amennyiben a közgyűlés nem határozatképes, úgy a megismételt közgyűlés a résztevők számától függetlenül határozatképes, ha az eredeti közgyűlési meghívó a távolmaradás jogkövetkezményeit és a megismételt közgyűlés időpontját és helyét is tartalmazza ,-  ebben az esetben a megismételt közgyűlést

az eredeti közgyűlés napjára is össze lehet hívni, de kizárólag az eredeti meghívóban rögzített

napirendi pontok tárgyalhatóak meg. Amennyiben a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlést nem ugyanarra a napra tűzik, akkor új meghívót kell küldeni, amelyben a tagokat tájékoztatják arról, hogy az eredeti közgyűlés határozatképtelen volt, továbbá a megváltozott határozatképességi szabályokról.

 

A közgyűlés a szervezetnek más civil szervezettel való egyesüléséről, feloszlásáról csak akkor határozhat, ha azon a tagok több mint a fele részt vesz.

 

e.)  A határozathozatal módja

 

A közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok szótöbbségével, (egyszerű többséggel) nyílt szavazással hozza

meg, kivéve az éves beszámoló, valamint a közhasznúsági melléklet jóváhagyását, a társaságból való kizárást, valamint az elnökre,titkárra, vezetőségi tagokra  való jelölést.

A határozathozatal módja lehet egyszerű vagy minősített többségű szavazás.

Egyszerűnek minősül az a nyílt szavazás, amikor a jelenlévők többsége ( minimum 51 %) dönt.

Amennyiben a tagok minősített többséggel szavaznak, a jelenlévő tagság 2/3 részének kell egy hangú

 döntést hozni.

Minősített többséggel, de nyílt szavazással kerül sor az éves beszámoló és a közhasznúsági melléklet jóváhagyásra. Minősített többségű szavazással dönt a tagnak a civil szervezetből való kizárásáról, valamint az elnökre, titkárra vezetőségi tagokra való jelölésről is. 

A szavazásra jogosultak egyharmadának javaslatára a közgyűlés bármely fontos kérdésben titkos szavazással dönthet.

 Titkos szavazásra csak az alapszabályban meghatározott esetekben kerül sor.

A közgyűlés titkosan, írásbeli szavazással dönt az elnök,a titkár, és a vezetőség tagjainak megválasztásáról. A titkos szavazás szavazólapon történik. Az a szavazat érvényes, amelyen kizárólag

 az alapszabályban meghatározott számban, a végleges jelölőlistára felkerült személyek szerepelnek.

 Elnökké, titkárrá,vezetőségi taggá az választható, aki a törvényben előírt feltételeket teljesíti és nem

 esik kizáró ok alá.

Az elnököt, titkárt, vezetőségi tagot csak akkor hívhatja vissza a közgyűlés, ha az új elnököt, titkárt, vezetőségi tagot megnevezik és a két kérdésről egyszerre  határoznak.

 

 Elektronikus szavazás

Az elnök szükség esetén elektronikus szavazást (levélszavazást) is elrendelhet.

Elektronikus szavazásra csak olyan  döntés esetén kerülhet sor, amely nem ülés keretében történik.

 A szavazást megelőzően a levél szavazás tényéről a civil szervezet tagjai elektronikus levélben kapnak értesítést, mely tartalmazza az előterjesztést,  a határozati javaslatot és az elektronikus szavazásra való felhívást. A levélszavazásra való felhívást a szavazást  megelőző öt napban kell eljuttatni minden

 taghoz. Az elektronikus szavazást az vezetőség bonyolítja le, a  megfelelő  informatikai  megoldás igénybevételével.

A szavazatszámlálást az eseti számvizsgáló bizottság végzi el, eredményét a tagok aláírásával az

 elnökség teszi közzé elektronikus formában.

Az elektronikus szavazás csak akkor lehet eredményes, ha a leadott szavazatok száma meghaladja a szavazati jogú tagok számának a felét.

 

 

 b./     A Vezetőség

 

Az ügyintéző és képviseleti szerv megnevezése: vezetőség. Az vezetőségi tagok megbízatásukat négy évre kapják és -  az elnököt kivéve -  egyenlő jogokkal rendelkeznek.

Az elnökséget a közgyűlés választja meg titkos szavazással.

A vezetőség tagja az lehet

a)      aki legalább határozottan cselekvőképes, kivéve ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti

joggal érintett ügycsoportban korlátozta és

b)      a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és

c)      aki magyar állampolgár, vagy

  ca) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról

       szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik,

       vagy

  cb) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá

 tartozik,és bevándorolt, vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

A vezetőségi taggá történő jelöléskor a közgyűlésnek figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a jelölt

 megfeleljen a Civil törvény 38-39. paragrafusaiban rögzített összeférhetetlenségi szabályoknak.

 

Az vezetőség tagjainak tevékenységük során folyamatosan törekedniük kell arra, hogy ezen összeférhetetlenségi szabályoknak elnökségi megbízatásuk fennállása alatt mindvégig megfeleljenek.

Az vezetőség tagjainak nyilatkozniuk kell arra vonatkozóan, hogy az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályoknak (Civil törvény 38-39.paragrafus) személyük megfelel.

 

A vezetőség feladata, hogy a két közgyűlés közötti időben a civil szervezet működésével kapcsolatos tevékenységet ellássa és az ehhez szükséges intézkedéseket és döntéseket meghozza.

A vezetőség hatáskörébe tartozik mindazon ügyek intézése, ami nem tartozik a közgyűlés vagy az elnök hatáskörébe.

 

A vezetőség tagjai:

- a közgyűlés által választott 11 vezetőségi tag,

 ezen belül  -  a közgyűlés által választott elnök és

                   - a közgyűlés által választott titkár.

 

a.) A Vezetőség  11  tagból áll.

A Közgyűlés a Szervezet tagjaiból titkos szavazással 4 éves időtartamra 11 tagot választ, ezen belül külön kerül megválasztásra  az elnök és a titkár személye.

A Közgyűlésen a tagok titkos szavazással választják meg a tisztségviselőket.(Továbbiakban a vezetőség)

A közgyűlés első körben választ 1 elnököt, 1 titkárt, majd a második körben választ 9 vezetőségi tagot.

b.) A Vezetőség alakuló ülését a Társaság újonnan megválasztott elnöke hívja össze a vezetőséget

     választó közgyűlésen, vagy az attól számított 2 (hónapon) belüli időpontra.

c.)  A Vezetőség alakuló ülését a Társaság újonnan választott elnöke vezeti le.

d.) A Vezetőség  az alakuló ülésén megállapítja további ülésrendjét.

e.)  A Vezetőség  jogosult beszámoltatni tevékenységéről az elnököt.

f.)  A vezetőség minősített többséggel, titkosan választja meg a jelölő bizottságot ( elnök + 2 tag) a

Magyar Kilinikai Neurophyisiológiai  Társaság tagjai közül, legalább fél évvel  az új vezetőséget választó közgyűlés előtt. A jelölő bizottság feladata széles körű tájékozódás után  a vezetőséget választó

közgyűlésen javaslatot tenni az új  vezetőség tagjaira. A jelölő bizottság elnöke levezeti vezetőséget

választó közgyűlést.

g.)  a vezetőség  akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.

h.) A vezetőség a külön megjelölt kivételektől eltekintve határozatait a jelenlévő tagok szótöbbségével, (egyszerű szótöbbséggel) nyílt szavazással  hozza.

i.)A vezetőség joga, hogy  a tiszteletbeli tagságra javaslatot tegyen a közgyűlésnek.

j.)  A vezetőség  készíti elő a közgyűlést, dolgozza ki a napirendet, az éves költségvetést.

k.)  A vezetőség készíti elő az alapszabály módosítását.

l.)  A vezetőség gazdálkodik a A Társaság vagyonával, kezeli azt a közgyűlések közötti időtartamban, rendelkezik annak felhasználásáról.

m.)  Az vezetőség feladata továbbá a Társaság folyamatos ügyviteléhez szükséges kérdések megvitatása, eldöntése.

n.) Az vezetőségnek jogában áll a tagsági viszony, illetve a tisztség felfüggesztése a vétkes tag ügyének kivizsgálása idejére, a végleges döntéshozatalig.

A vezetőséget bármikor, de legalább félévente össze kell hívni. A vezetőség tagjait az elnök hívja össze.

Minden esetben írásban, igazolható módon kell összehívni a vezetőséget akkor, ha olyan kérdésben

szükséges dönteni, amely a vezetőség hatáskörébe tartozik

Ha az elnök megbízatása bármely ok miatt megszűnik, a vezetőséget bármely vezetőségi tag

összehívhatja.

A vezetőségi ülésről jegyzőkönyv,és hanganyag készül. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülések helyszínét, időpontját, hatályát, a meghozott döntések tartalmát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, személyé,kivéve titikos szavazás esetén.. A hanganyag az ülés mellékleteként szolgál.

A vezetőségi ülés jegyzőkönyvét a jelenlévő elnök, és a titkár írják alá.

Az vezetőség döntéseiről határozatot hoz. A döntésben érintettekkel a döntések közlése írásban történik.

A vezetőségi határozatok a társaság által vezetett „határozatok tárába” kerülnek bevezetésre, valamint

a civil szervezet honlapján kerülnek közzétételre.

A vezetőségi tagság megszűnése:

a.)   a tisztségről való lemondással,

b.) visszahívással,

c. ) a mandátum lejártával,

d.) a törvényben meghatározott ok bekövetkeztével,

e.) a tag halálával.

 

       
EEG 2008-2013.