A MAGYAR KLINIKAI NEUROPHYSIOLOGIAI TÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA

(módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege)

 

 

A MAGYAR KLINIKAI NEUROPHYSIOLOGIAI TÁRSASÁG, mely társaságot a Szegedi Bíróság 60.248/1989.számon vett a társadalmi szervezetek nyilvántartásába és mely társaság eddigi alapszabályát

a 2014.február1, napján Debrecenben megtartott közgyĂ»lésén a tagok módosították és azt az alábbiakban részletezett feltételek mellett teszi közzé:

 

 

1./  A szervezet neve:   MAGYAR KLINIKAI NEUROPHYSIOLOGIAI TÁRSASÁG

                                             Hungarian Society of Clinical Neurophysiology

 

 

2./  A  Társaság székhelye:  1083 Budapest, Balassa utca 6.

 

 

3./  A  Társaság  célja:

 

     A társaság célja az electroencephalographia, az electromyographia, a klinikai és kísérletes neurophysiológia fejlesztése, a tagok tudományos ismereteinek bĂ”vítése és orvosetikai nevelése. A társaság feladata, hogy a tudományág hazai és külföldi eredményeit ismertesse, elĂ”segítse a tudományos eredmények gyakorlati felhasználását. A társaság részt vesz Az Ideggyógyászati Szemle szerkesztésében a magyar kutatási eredmények széleskörĂ» terjesztése céljából.

 

 

a jelen civil szervezet  tevékenységén keresztül  segítse

 

-          az általuk végzett klinikai, kutató,  munka megfelelĂ” összehangolását,  

     szervezze az országban mĂ»ködĂ” Klinikai Neurophysiologiai Laboratóriumok munkáját

      -    a klinikai neurophysiologia fontosságához illĂ” elismerését;

      -    saját szervezĂ” tevékenységén keresztül a tudományos kutatás nemzetközi és hazai eredményeinek

           folyamatos ismertetését és terjesztését;

             (a kutatásfejlesztésrĂ”l és a technológiai innovációról szóló 2004.évi CXXXIV.tv. 1.§.d.) pont, 

                                                                                                                                               5.§.d.) pont,

                                                                                                                                               22.§.)

        -   a klinikai neurophysiologiai munkában résztvevĂ” orvosok, asszisztensek folyamatos

             továbbképzését                                          

            (az egészségügyrĂ”l szóló 1997.évi CLIV.tv. 140.§ .)

        -  az országos mĂ»szerhálózat felmérését, a mĂ»szerpark javításának, kialakításának elĂ”segítését

        -   és a propaganda és ismeretterjesztĂ” tevékenységén keresztül  elnyerje a lakosság együttmĂ»ködését.

             (az egészségügyrĂ”l szól 1997.évi CLIV.tv.5.§.(3) bek.a.) pont

 

 

 

 

4./  A  szervezet tagsága:

 

 A Társaság tagjainak jogai és kötelezettségei:

 

  1. ) A Magyar Klinikai Neurophysiologiai Társaság rendes tagja lehet mindenki (természetes

 személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezĂ” szervezet), aki nyilatkozik belépési szándékáról és megfelel az alapszabály erre vonatkozó rendelkezésének / Magyarországon elfogadott közép, vagy felsĂ”fokú iskolai végzettséggel ( diplomával) rendelkezik, elfogadja a szervezet céljait,

 vállalja az alapszabály alapján a tagokat terhelĂ” kötelezettségek teljesítését, valamint akit a

 civil szervezet taggá választ.

 A Magyar Klinikai Neurophysiologiai Társaság rendes tagja jogosult részt venni a Társaság  

 közgyĂ»lésén ahol az ülés napirendi pontjára javaslatot tehet, a közgyĂ»lésen felszólalhat, szavazati

jogát gyakorolhatja, továbbá részt vehet a társaság által szervezett rendezvényeken, eseményeken.

 

b.) A tag,a szervezet bármely tisztségére választhat és választható, ha a törvényben foglalt feltételeknek megfelel. Ennek megfelelĂ”en választható a Társaság vezetĂ”ségébe is.

 

c.) Személyes közremĂ»ködéssel, tevékenységgel jogosult támogatni a Társaság céljainak elérését.

 

d.) A társaság tisztségviselĂ”itĂ”l felvilágosítást kérhet a szervezet mĂ»ködésével kapcsolatos bármely kérdésrĂ”l, betekinthet a társaság irataiba,

 

e.) Tevékenysége nem veszélyeztetheti a szervezet céljainak megvalósítását,

 

f.) Jogosult igénybe venni a tagok részére biztosított szolgáltatásokat.

 

g.)  A közgyĂ»lés által meghatározott tagdíjat évenként köteles megfizetni. A KözgyĂ»lésen szavazati joggal csak az a Tag vehet részt, akinek nincs tagdíjhátraléka.

h.)  A tag tagsági joga megszĂ»nik, ha tagdíj fizetési kötelezettségének a VezetĂ”ség által (ismételten) elĂ”terjesztett felszólítására a megadott határidĂ”ben ( 30 nap)  sem tesz eleget.

 

A szervezet  új tagjainak felvételérĂ”l a VezetĂ”ség dönt.

 

A vezetĂ”ség a különleges jogállású tagok felvételérĂ”l javaslatot tehet a közgyĂ»lésnek.

 

A vezetĂ”ség Tiszteletbeli tagságra javasolhat a közgyĂ»lésnek, a Társasággal kapcsolatban lévĂ”, kiemelkedĂ” klinikai neurophysiologiai tevékenységet folytató külföldi szakembert. 

 

Pártoló tagi tagságra tehet javaslatot a közgyĂ»lésnek azok közül a természetes és nem természetes személyek közül, akik vagyoni hozzájárulásukkal vesznek részt a  szervezet céljainak megvalósításában.

Költségvetési szerv a Társaság pártoló tagja nem lehet.

A különleges jogállású tagok a közgyĂ»lésen tanácskozási joggal vehetnek részt, azonban a döntéshozatalban már nem vehetnek részt és nem is választhatóak.

A szervezet természetes személy tagjai jogaikat személyesen gyakorolják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezĂ” szervezet tagok jogaikat képviselĂ”ik útján gyakorolják.

 

 5./  

A civil szervezeti tagság megszĂ»nik

a.)  a tag írásbeli lemondó nyilatkozatának az elnökhöz való benyújtásával (a lemondó nyilatkozat átvételének a napján),

b.) a tag halálával,

c.) a civil szervezet megszĂ»nésével,

d.) a tag kizárásával,

e.) a tag  tagsági viszonyának törlésével.

 

ad.a.) A lemondásról írásban kell nyilatkozni és a lemondó nyilatkozatot az elnöknek kell megküldeni.

A tagsági viszony a lemondó nyilatkozat átvételének napján szĂ»nik meg.

ad. d.) A  szervezet közgyĂ»lése határozatával kizárhatja azt a tagot, aki a  szervezet céljaival ellentétes tevékenységet folytat, vagy összeférhetetlen viselkedésével a  szervezet munkáját akadályozza vagy az alapszabály rendelkezéseit súlyosan megsérti. A kizárásról való döntés elĂ”tt a tagot meg kell hívni a közgyĂ»lésre. A meghívónak tartalmaznia kell a kizárási indítványt és annak indokait. A közgyĂ»lésen lehetĂ”séget kell adni arra, hogy a tag védekezzék a kizárási indítványban foglaltak ellen. A kizárásról szóló döntést írásba kell foglalni, meg kell indokolni és tértivevényes postai küldeményben kézbesíteni

 kell az érintettnek.

ad.e.) A társaság tagnyilvántartásából a tagot törölni kell:

- a tag halála esetén,

- jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezĂ” szervezet esetében a tag  megszĂ»nése esetén,  

- tagdíjhátralék esetén. A tagot a tagnyilvántartásból a tagdíjhátralék miatt akkor kell törölni, ha az elnökség azt megelĂ”zĂ”en írásban, igazolható módon ismételten felhívta a tagot a tagdíjhátralék megfizetésére és a megadott fizetési határidĂ” (30 nap) eredménytelenül telt el. Az vezetĂ”ségnek a törlést elrendelĂ” határozatát írásban kell közölnie a taggal.

 

A tag kizárásáról vagy törlésérĂ”l szóló határozat kézbesítésétĂ”l számított 30 napos jogvesztĂ” határidĂ”ben bírósághoz fordulhat a döntéssel szemben.

f.) a tag kötelezettsége, az alapszabályban foglaltak maradéktalan betartása.

 

6./  A Társaság  induló vagyona:

 

A Társaság az alakuló közgyĂ»lésen meghatározott, a tagok által egy évre elĂ”re befizetett tagdíjak összegével, mint induló vagyonnal jött létre.

A Társaság vagyona elsĂ”sorban a tagok által fizetett díjakból, jogi és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból, pályázati úton nyert eszközökbĂ”l, költségvetési támogatásból  képzĂ”dik.

 

A szervezet bevételeibĂ”l éves költségvetés alapján gazdálkodik. A civil szervezet célja megvalósítása érdekében teljes vagyona felhasználható.

 

A szervezet vagyonának felhasználásáról – figyelembe véve az alapszabály rendelkezéseit – a közgyĂ»lés hoz elvi határozatot, melyet az elnökség hajt végre. Az elnökség évenként köteles a gazdálkodásáról a közgyĂ»lésnek számot adni.

 

A Társaság – célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében  nonprofit, kiegészítĂ” jelleggel -  gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat.

 

 

7./ A Társaság a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítĂ” okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

 

A Társaság gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú, vagy a létesítĂ” okiratban meghatá-rozott  egyéb célja megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végezhet.

 

5./ A Társaság vagyonkezelése:

A Társaság tartozásáért saját vagyonával felel, a tagok – a tagdíj fizetésén túl – a Társaság tartozásáért

 saját vagyonukkal nem felelnek.

 

A Társaság tagdíjának mértékét az elnökség javaslatára a közgyĂ»lés határozza meg.

 

A szervezet az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mĂ»ködésérĂ”l és támogatásáról szóló 2012.évi CLXXV. tv-ben meghatározott beszámolóját az elnök készíti el és a közgyĂ»lés fogadja el..

 

 

6./  A Társaság  tevékenységének megkezdése:

 

A  Társaság tevékenységét az alapszabály elfogadását is szolgáló alakuló közgyĂ»léssel kezdte  meg.

 A Társaság határozatlan idĂ”tartamra jött létre.

 

 

7.)  a Társaság  szerkezete:

 

a./ A közgyĂ»lés

 

A Társaság legfĂ”bb szerve a közgyĂ»lés,  mely a tagok összessége. . A közgyĂ»lésen minden tagnak egy szavazata van.

A szervezet közgyĂ»lései nyilvánosak, amely nyilvánosság csak a jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.     

A közgyĂ»lés  bármely kérdésben dönthet, ami a Társaságot érinti.

 

A KözgyĂ»lés a Társaság  irányítása érdekében a közgyĂ»lésen jelen lévĂ” szavazattal rendelkezĂ” tagjai

 közül elnököt, titkárt, és 9 tagú VezetĂ”séget választ. A  VezetĂ”ség  az elnök irányításával mĂ»ködik.

 

b.) A közgyĂ»lés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

   

     b.1.)  az alapszabály megállapítása és módosítása,

     b.2.)  a tagdíj változtatásának jóváhagyása,

     b.3.)   titkos szavazással megválasztani az ügyintézĂ” és képviseleti jogkört ellátó vezetĂ”ség

              tagjait a jelölĂ” bizottság javaslata alapján,

               titkos szavazással visszahívni a vezetĂ”ség tagjait,

   

A vezetĂ”ségi tag visszahívását a tagok 10 %-a kezdeményezheti. A kezdeményezést a közgyĂ»lés napirendi pontjává kell tenni, amelyet a közgyĂ»lési meghívó napirendi pontjában kell megjelölni, és azt elfogadtatni. A kezdeményezĂ”k a közgyĂ»lésen elĂ”terjesztik a visszahívás indokait, amelyre az érintett vezetĂ”ségi tag észrevételt tehet. A visszahívásról a közgyĂ»lés dönt titkos szavazással. A visszahívás lehetséges okai, különösen, ha:

 

-              a vezetĂ”ségi tag az Alapszabály céljainak megvalósítását akadályozza, ill. veszélyezteti, azzal ellentétes, vagy azt sértĂ” magatartást tanúsít;

 

-              rossz hírét kelti a Társaságnak;

 

-              tisztségébĂ”l eredĂ” feladatát nem, vagy nem megfelelĂ”en látja el.

 

 b.4.)  a VezetĂ”ség éves beszámolójának elfogadása,

     b.5.)  a VezetĂ”ség  által elĂ”terjesztett  éves költségvetés és közhasznúsági melléklet

               elfogadása,  

        b.6.)  a Társaság  feloszlásának kimondása,

     b.7.)  a Társaság   más civil  szervezettel való egyesülésének elhatározása,

     b.8.) a  szervezet céljai és feladatai körébe tartozó tevékenység elhatározása és annak elvégeztetése,

     b.8.)  döntés mindazokban az ügyekben, amelyet az alapszabály a közgyĂ»lés hatáskörébe utal.

 

  c.) A közgyĂ»lés összehívásáról az elnök gondoskodik.

A közgyĂ»lést évente egyszer igazolható módon össze kell hívni és a meghívóban a közgyĂ»lés idĂ”pontját, helyszínét a napirendet is közölni kell.

A közgyĂ»lés összehívásáról a tagokat legalább (8) nyolc nappal korábban, írásban vagy elektronikus úton értesíteni kell., s biztosítani kell, hogy a meghívó kiküldését megelĂ”zĂ”en a társaság tagjai a taggyĂ»lés napirendi pontjaira javaslatot tehessenek.

 

Az ok és cél  megjelölése mellett a Tagság egyharmada  is jogosult a közgyĂ»lés összehívására.

 

A meghirdetetthez képest új napirendet csak a civil szervezet többségének döntése alapján lehet felvenni. (50%+1fĂ”), feltéve ha valamennyi tag jelen van.

 

 d.)  A közgyĂ»lés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok legalább 50 %-a + 1 fĂ” képviseltetve van.

 

Amennyiben a közgyĂ»lés nem határozatképes, úgy 8 napon belül ismételt összehívása esetén a létszámtól függetlenül határozatképesnek minĂ”sül.

 

Amennyiben a közgyĂ»lés nem határozatképes, úgy a megismételt közgyĂ»lés a résztevĂ”k számától függetlenül határozatképes, ha az eredeti közgyĂ»lési meghívó a távolmaradás jogkövetkezményeit és a megismételt közgyĂ»lés idĂ”pontját és helyét is tartalmazza ,-  ebben az esetben a megismételt közgyĂ»lést

az eredeti közgyĂ»lés napjára is össze lehet hívni, de kizárólag az eredeti meghívóban rögzített

napirendi pontok tárgyalhatóak meg. Amennyiben a határozatképtelenség miatt megismételt közgyĂ»lést nem ugyanarra a napra tĂ»zik, akkor új meghívót kell küldeni, amelyben a tagokat tájékoztatják arról, hogy az eredeti közgyĂ»lés határozatképtelen volt, továbbá a megváltozott határozatképességi szabályokról.

 

A közgyĂ»lés a szervezetnek más civil szervezettel való egyesülésérĂ”l, feloszlásáról csak akkor határozhat, ha azon a tagok több mint a fele részt vesz.

 

e.)  A határozathozatal módja

 

A közgyĂ»lés a határozatait a jelenlévĂ” tagok szótöbbségével, (egyszerĂ» többséggel) nyílt szavazással hozza

meg, kivéve az éves beszámoló, valamint a közhasznúsági melléklet jóváhagyását, a társaságból való kizárást, valamint az elnökre,titkárra, vezetĂ”ségi tagokra  való jelölést.

A határozathozatal módja lehet egyszerĂ» vagy minĂ”sített többségĂ» szavazás.

EgyszerĂ»nek minĂ”sül az a nyílt szavazás, amikor a jelenlévĂ”k többsége ( minimum 51 %) dönt.

Amennyiben a tagok minĂ”sített többséggel szavaznak, a jelenlévĂ” tagság 2/3 részének kell egy hangú

 döntést hozni.

MinĂ”sített többséggel, de nyílt szavazással kerül sor az éves beszámoló és a közhasznúsági melléklet jóváhagyásra. MinĂ”sített többségĂ» szavazással dönt a tagnak a civil szervezetbĂ”l való kizárásáról, valamint az elnökre, titkárra vezetĂ”ségi tagokra való jelölésrĂ”l is. 

A szavazásra jogosultak egyharmadának javaslatára a közgyĂ»lés bármely fontos kérdésben titkos szavazással dönthet.

 Titkos szavazásra csak az alapszabályban meghatározott esetekben kerül sor.

A közgyĂ»lés titkosan, írásbeli szavazással dönt az elnök,a titkár, és a vezetĂ”ség tagjainak megválasztásáról. A titkos szavazás szavazólapon történik. Az a szavazat érvényes, amelyen kizárólag

 az alapszabályban meghatározott számban, a végleges jelölĂ”listára felkerült személyek szerepelnek.

 Elnökké, titkárrá,vezetĂ”ségi taggá az választható, aki a törvényben elĂ”írt feltételeket teljesíti és nem

 esik kizáró ok alá.

Az elnököt, titkárt, vezetĂ”ségi tagot csak akkor hívhatja vissza a közgyĂ»lés, ha az új elnököt, titkárt, vezetĂ”ségi tagot megnevezik és a két kérdésrĂ”l egyszerre  határoznak.

 

 Elektronikus szavazás

Az elnök szükség esetén elektronikus szavazást (levélszavazást) is elrendelhet.

Elektronikus szavazásra csak olyan  döntés esetén kerülhet sor, amely nem ülés keretében történik.

 A szavazást megelĂ”zĂ”en a levél szavazás tényérĂ”l a civil szervezet tagjai elektronikus levélben kapnak értesítést, mely tartalmazza az elĂ”terjesztést,  a határozati javaslatot és az elektronikus szavazásra való felhívást. A levélszavazásra való felhívást a szavazást  megelĂ”zĂ” öt napban kell eljuttatni minden

 taghoz. Az elektronikus szavazást az vezetĂ”ség bonyolítja le, a  megfelelĂ”  informatikai  megoldás igénybevételével.

A szavazatszámlálást az eseti számvizsgáló bizottság végzi el, eredményét a tagok aláírásával az

 elnökség teszi közzé elektronikus formában.

Az elektronikus szavazás csak akkor lehet eredményes, ha a leadott szavazatok száma meghaladja a szavazati jogú tagok számának a felét.

 

 

 b./     A VezetĂ”ség

 

Az ügyintézĂ” és képviseleti szerv megnevezése: vezetĂ”ség. Az vezetĂ”ségi tagok megbízatásukat négy évre kapják és -  az elnököt kivéve -  egyenlĂ” jogokkal rendelkeznek.

Az elnökséget a közgyĂ»lés választja meg titkos szavazással.

A vezetĂ”ség tagja az lehet

a)      aki legalább határozottan cselekvĂ”képes, kivéve ha a cselekvĂ”képességét a bíróság a képviseleti

joggal érintett ügycsoportban korlátozta és

b)      a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és

c)      aki magyar állampolgár, vagy

  ca) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezĂ” személyek beutazásáról és tartózkodásáról

       szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik,

       vagy

  cb) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá

 tartozik,és bevándorolt, vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

A vezetĂ”ségi taggá történĂ” jelöléskor a közgyĂ»lésnek figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a jelölt

 megfeleljen a Civil törvény 38-39. paragrafusaiban rögzített összeférhetetlenségi szabályoknak.

 

Az vezetĂ”ség tagjainak tevékenységük során folyamatosan törekedniük kell arra, hogy ezen összeférhetetlenségi szabályoknak elnökségi megbízatásuk fennállása alatt mindvégig megfeleljenek.

Az vezetĂ”ség tagjainak nyilatkozniuk kell arra vonatkozóan, hogy az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályoknak (Civil törvény 38-39.paragrafus) személyük megfelel.

 

A vezetĂ”ség feladata, hogy a két közgyĂ»lés közötti idĂ”ben a civil szervezet mĂ»ködésével kapcsolatos tevékenységet ellássa és az ehhez szükséges intézkedéseket és döntéseket meghozza.

A vezetĂ”ség hatáskörébe tartozik mindazon ügyek intézése, ami nem tartozik a közgyĂ»lés vagy az elnök hatáskörébe.

 

A vezetĂ”ség tagjai:

- a közgyĂ»lés által választott 11 vezetĂ”ségi tag,

 ezen belül  -  a közgyĂ»lés által választott elnök és

                   - a közgyĂ»lés által választott titkár.

 

a.) A VezetĂ”ség  11  tagból áll.

A KözgyĂ»lés a Szervezet tagjaiból titkos szavazással 4 éves idĂ”tartamra 11 tagot választ, ezen belül külön kerül megválasztásra  az elnök és a titkár személye.

A KözgyĂ»lésen a tagok titkos szavazással választják meg a tisztségviselĂ”ket.(Továbbiakban a vezetĂ”ség)

A közgyĂ»lés elsĂ” körben választ 1 elnököt, 1 titkárt, majd a második körben választ 9 vezetĂ”ségi tagot.

b.) A VezetĂ”ség alakuló ülését a Társaság újonnan megválasztott elnöke hívja össze a vezetĂ”séget

     választó közgyĂ»lésen, vagy az attól számított 2 (hónapon) belüli idĂ”pontra.

c.)  A VezetĂ”ség alakuló ülését a Társaság újonnan választott elnöke vezeti le.

d.) A VezetĂ”ség  az alakuló ülésén megállapítja további ülésrendjét.

e.)  A VezetĂ”ség  jogosult beszámoltatni tevékenységérĂ”l az elnököt.

f.)  A vezetĂ”ség minĂ”sített többséggel, titkosan választja meg a jelölĂ” bizottságot ( elnök + 2 tag) a

Magyar Kilinikai Neurophyisiológiai  Társaság tagjai közül, legalább fél évvel  az új vezetĂ”séget választó közgyĂ»lés elĂ”tt. A jelölĂ” bizottság feladata széles körĂ» tájékozódás után  a vezetĂ”séget választó

közgyĂ»lésen javaslatot tenni az új  vezetĂ”ség tagjaira. A jelölĂ” bizottság elnöke levezeti vezetĂ”séget

választó közgyĂ»lést.

g.)  a vezetĂ”ség  akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.

h.) A vezetĂ”ség a külön megjelölt kivételektĂ”l eltekintve határozatait a jelenlévĂ” tagok szótöbbségével, (egyszerĂ» szótöbbséggel) nyílt szavazással  hozza.

i.)A vezetĂ”ség joga, hogy  a tiszteletbeli tagságra javaslatot tegyen a közgyĂ»lésnek.

j.)  A vezetĂ”ség  készíti elĂ” a közgyĂ»lést, dolgozza ki a napirendet, az éves költségvetést.

k.)  A vezetĂ”ség készíti elĂ” az alapszabály módosítását.

l.)  A vezetĂ”ség gazdálkodik a A Társaság vagyonával, kezeli azt a közgyĂ»lések közötti idĂ”tartamban, rendelkezik annak felhasználásáról.

m.)  Az vezetĂ”ség feladata továbbá a Társaság folyamatos ügyviteléhez szükséges kérdések megvitatása, eldöntése.

n.) Az vezetĂ”ségnek jogában áll a tagsági viszony, illetve a tisztség felfüggesztése a vétkes tag ügyének kivizsgálása idejére, a végleges döntéshozatalig.

A vezetĂ”séget bármikor, de legalább félévente össze kell hívni. A vezetĂ”ség tagjait az elnök hívja össze.

Minden esetben írásban, igazolható módon kell összehívni a vezetĂ”séget akkor, ha olyan kérdésben

szükséges dönteni, amely a vezetĂ”ség hatáskörébe tartozik

Ha az elnök megbízatása bármely ok miatt megszĂ»nik, a vezetĂ”séget bármely vezetĂ”ségi tag

összehívhatja.

A vezetĂ”ségi ülésrĂ”l jegyzĂ”könyv,és hanganyag készül. A jegyzĂ”könyv tartalmazza az ülések helyszínét, idĂ”pontját, hatályát, a meghozott döntések tartalmát, a döntést támogatók és ellenzĂ”k számarányát, személyé,kivéve titikos szavazás esetén.. A hanganyag az ülés mellékleteként szolgál.

A vezetĂ”ségi ülés jegyzĂ”könyvét a jelenlévĂ” elnök, és a titkár írják alá.

Az vezetĂ”ség döntéseirĂ”l határozatot hoz. A döntésben érintettekkel a döntések közlése írásban történik.

A vezetĂ”ségi határozatok a társaság által vezetett „határozatok tárába” kerülnek bevezetésre, valamint

a civil szervezet honlapján kerülnek közzétételre.

A vezetĂ”ségi tagság megszĂ»nése:

a.)   a tisztségrĂ”l való lemondással,

b.) visszahívással,

c. ) a mandátum lejártával,

d.) a törvényben meghatározott ok bekövetkeztével,

e.) a tag halálával.

 

       
EEG 2008-2013.